BOCS.HU Dokumentum       Elküldöm e-mail-ben! Nyomtatható verzió
magyar [20080719] [partnersite, website] Olvasási ido: t?bb ?ra Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság (Csal?d, Eg?szs?g, Emberi jogok, Mozgalom, N?k egyenrang?s?ga, N?pesed?s, Szerelem, Szex, Tudom?ny)
1975-ben alakult civil szervezet, tudományos érdeklődés, családvédelem, kiemelten a szexuális és reproduktív egészség, a családtervezés gyakorlati támogatása. Tagja a Családtervezési Társaságok Nemzetközi Szövetségének (Int. Planned Parenthood Federation)
Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság

Annotáció: https://www.doki.net/tarsasag/novedelem/upload/novedelem/document/preambulum.htm

A Nemzetközi Családtervezési Szövetség Chartája a szexuális és reprodukciós jogokról
Preambulum

IPPF

A Szexuális és Reprodukciós Jogok Chartája tizenkét jogot tartalmaz, amelyeket alapvető nemzetközi emberi jogi okmányok tartalmaznak, valamint amelyek a Nemzetközi Családtervezési Szövetség szerint az előbbiekből következnek. Az irányelvekre vonatkozó szakasz jelentős mértékben támaszkodik azokra a dokumentumokra, amelyek nemzetközi egyetértésre találtak négy fontos ENSZ konferencián 1993 és 1995 között, mégpedig az Emberi Jogi Világkonferencián (Bécs, 1993), a Népesedési és Fejlesztési Nemzetközi Értekezleten (Kairó, 1994), a Társadalomfejlesztési Csúcsértekezletén (Koppenhága, 1995) és a Nők IV. Világkonferenciáján (Peking, 1995).

A Charta a Nemzetközi Családtervezési Szövetség válaszát tartalmazza az emberi jogi szövegek értelmezésével és ezeknek a szexuális és reprodukciós egészséggondozás területére való átültetésével járó kihívásra. Az egyes problémák valamely jognál történő szerepeltetése a Szövetség megítélését tükrözi arról, hogy az adott probléma hova illik legjobban; bármely kérdés valamely joghoz történt besorolása nem zárja ki, hogy e problémával kapcsolatban egy másik jogra hivatkozva indítsanak akciót.

Meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi emberi jogi egyezményekhez való társulásukkal az államok elismerik törvényes kötelezettségüket, amely a nemzetközi jog alapján rájuk hárul; a nemzetközi egyezményekből a Chartában idézett számos teendő olyan kötelességeket jelent, amelyeket a kormányok magukra vállaltak, és amelyeket számon lehet kérni tőlük.

A Nemzetközi Családtervezési Szövetség elismeri, hogy a jogok kötelességekkel járnak, mivel egyénekre és államokra is vonatkoznak. A Szövetség ugyancsak elismeri, hogy bár e jogok létezése - amint a kormányok által önként elfogadott nemzetközi egyezmények hangsúlyozzák - vitathatatlan, van bizonyos mozgástér annak meghatározására, hogy e jogokat milyen módon valósítsák meg és érvényesítsék eltérő helyzetekben. A Szövetség elismeri továbbá a Bécsi Nyilatkozatot és Akcióprogramot, amelyet az Emberi Jogi Világkonferencián fogadtak el 1993-ban, és amely a következőket állapítja meg: "Minden emberi jog egyetemes, oszthatatlan, és a többivel kölcsönös függésben és összefüggésben van. A nemzetközi közösségnek az emberi jogokat globálisan, megfelelő és egyenlő módon kell kezelnie, ugyanazzal a mércével és ugyanazzal a hangsúllyal. Bár a nemzeti és regionális sajátosságok fontosságát és az eltérő történelmi, kulturális és vallási hátteret nem lehet figyelmen kívül hagyni, az államok kötelessége, hogy politikai, gazdasági és kulturális rendszerüktől függetlenül elősegítsék és védelmezzék az összes emberi jogot és alapvető szabadságjogot."1

A Nemzetközi Családtervezési Szövetség az 1993. évi Bécsi Nyilatkozat és Akcióprogramban foglaltaknak megfelelően elismeri, hogy "a tömeges nyomor létezése gátat szab az emberi jogok valóságos élvezetének; sürgős enyhítése és lehetőleg felszámolása továbbra is a nemzetközi közösség fő prioritásai közé kell hogy tartozzon". Ennek megfelelően a Szövetség elismeri, hogy a fejlődéshez való jog egyetemes és elidegeníthetetlen jog és szerves része az alapvető emberi jogoknak, valamint hogy a demokrácia, a fejlődés és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletbentartása kölcsönös összefüggésben és egymást erősítő kölcsönhatásban vannak.2

A Nemzetközi Családtervezési Szövetség az Egyesült Nemzetek Szövetségének a Fejlődéshez Való Jogról szóló 1986. évi (és 1994-ben megerősített) Nyilatkozatával összhangban ugyancsak elismeri, hogy "a fejlődéshez való jog elidegeníthetetlen emberi jog, amely alapján minden ember jogosult olyan gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai fejlődésben való részvételre, az ahhoz való hozzájárulásra és annak élvezetére, amely fejlődésben teljes egészében biztosítható minden emberi jog és alapvető szabadságjogok érvényesülése".3

A Nemzetközi Családtervezési Szövetség a Nők IV. Világkonferenciáján 1995-ben elfogadott Pekingi Nyilatkozat szellemében elismeri továbbá, hogy a fejlődés érdekében alapvető fontosságú a nők jogosítványainak kiterjesztése, az egyenlőség alapján álló jelenlétük a társadalom valamennyi szférájában, beleértve részvételüket a döntéshozatali folyamatokban és hatalmi pozícióhoz jutásukat.4

Ismételten kiemelve, hogy a személy a fejlődés központi tárgya, a Szövetség elismeri az olyan kedvező környezet kialakításának fontosságát, amelyben mindenki élni tud az emberi jogokkal, beleértve a szexuális és reprodukciós jogokat. A Szövetség meggyőződése, hogy bár a nemzeti és regionális sajátosságok fontosságát, az eltérő történelmi, kulturális és vallási hátteret nem lehet figyelmen kívül hagyni, e Charta célja a szexuális és reprodukciós jogok és szabadságjogok érvényesülésének elősegítése és védelme minden politikai, gazdasági és kulturális rendszerben.

A jogok megjelenésének sorrendje a Chartában a Nemzetközi Családtervezési Szövetség fő céljai szempontjából vett fontosságukat tükrözi; ez nem jelent ugyanakkor semmiféle nagyságbeli vagy fontossági sorrendet:

1. Az élethez való jog

2. A személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog

3. Jog az egyenlőséghez és a megkülönböztetés minden formájától való mentességhez

4. A magánélethez való jog

5. A gondolat szabadságához való jog

6. Az információhoz és oktatáshoz való jog

7. A család alapításának és tervezésének joga

8. A gyermekek száma és megszületésük időzítése tervezésének joga

9. Az egészségügyi ellátáshoz és az egészségvédelemhez való jog

10. A tudomány fejlődésének eredményeiből való részesedés joga

11. A szabad gyülekezés és a politikai részvétel gyakorlásának joga

12. A kínzások és a rossz bánásmód elkerülésének joga

Nyelvi változatok: